Az aranymetszés

2013. 08. 30. | Szalay Krisztián

Az aranymetszés az az arányosság, amelyet a kép megkomponáláskor alkalmazva természetes harmóniát teremtünk a felvételen.

Az aranymetszés nem egy száraz, tankönyvszagú elmélet, hanem a természet alapvető építőköveiben is megfigyelhető. Ilyen például a csigaház, a fák törzse és lombkoronája, és maga az emberi test struktúrája is az aranymetszés szabálya szerint épül fel. Ezért érezzük hát ennyire magunkénak és természetesnek ezt az arányt.

Az aranymetszésnek nemcsak a fotográfiában vehetjük hasznát, hanem legnagyobb zenealkotók, szobrászok, festőművészek alkotásaiban is fellelhető. Az elméleti szabály sokkal rémisztőbb a gyakorlatnál. Mielőtt belemennénk a tényleges gyakorlati alkalmazásába, nézzük meg a száraz elméleti szabályt, amely így szól:

Aranymetszés esetén amikor egy képet kettéosztunk, akkor a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobb részhez, ahogyan a nagyobbik rész az egész képhez.

Nézzünk egy konkrét példát. Az alábbi kép aranymetszéssel készült. A szaggatott vonalak jelzik az aranymetszés vízszintes és függőleges tengelyét. Ez a tengely osztja két részére a képet. A kép fő témájának a lányt mint fotóalanyt és a festéshez használt eszközeit vettük. Ezek összessége adja azt a képi elemet, amit el kell helyeznünk. Vessünk egy pillantást a képre.

Jól látszik, hogy a fő téma ki lett mozdítva a középvonaltól a kép jobb széle felé. Ha a középpontban maradt volna az alany, az egyensúlyi helyzet nagyon statikus, egyhangú, unalmas hatást eredményezne. Szimmetrikusan, középre lehetőleg ne komponáljuk a fő témát, kivéve akkor, ha éppen a szimmetria érzékeltetése a célunk. A könnyebb érthetőség kedvéért nézzünk még két példát az aranymetszésre.

Ugye, hogy mennyivel másabb a hatása az aranymetszéssel készült képnek? Tehát az aranymetszéskor kimozdítjuk a képet a középvonalról. Ez az elmozdítás történhet vízszintesen, függőlegesen, vagy mindkét irányban egyszerre. Ezt már a kép témája határozza meg. A vízszintes és a függőleges középvonal metszése a kép mértani középpontja. Az aranymetszés ettől a ponttól eltolt helyzetet jelenti, ahogyan ezt a lenti ábra szemlélteti.

Már csak a középvonaltól való elmozdítás mértéke a kérdés. Ha mérnöki adottságokból fakadó matematikai túltengésben szenvedünk, kiszámolhatjuk milliméter pontosan is a metszési arányt. Ha maradunk inkább a művészetnél és a ráérzésnél, akkor van egy egyszerűbb módja is az aranymetszés helyének meghatározására.

Az aranymetszés akár függőlegesen, akár vízszintes a középvonal és a harmadoló vonal közé esik. A harmadoló vonalat úgy kapjuk meg, hogy a képet három egyenlő részre osztjuk. Az egyik ilyen harmadoló vonal és a középvonal között lesz valahol az aranymetszés vonala. Mivel művészetről beszélünk, így nem a matematikai pontosság a lényeg, hanem a kép által sugárzott harmónia. Gyakoroljuk minél többet az aranymetszést és rövid időn belül készség szinten fogjuk alkalmazni.