Sok lúd nem győz disznót

A digitális korszak magával hozott valami egészen elképesztő hozzáállást az általános fényképezést illetően: készítsünk nagyon sok képet, majd csak lesz közöttük egy-két jól sikerült fotó is. Ez amolyan „mindenki tudja” dolog.

Amiről azt halljuk vagy azt gondoljuk, hogy mindenki tudja, azt érdemes alaposan szemügyre venni, mert a közhelyes dolgok általában félrevezetnek bennünket. Az az állítás, amit arra alapozva tekintünk igaznak, hogy valószínűleg mások is úgy gondolják, nem hoz mást, csak tudatlanságot. Nézzük meg ezt a fentiekre vonatkozóan.

Vegyünk egy szobrászművészt. A szobrász amikor nekiáll elkészíteni egy tárgyat, nem csinál belőle sokat, csak azért, hogy legyen majd egy elfogadható is közöttük. Figyelemre méltó gondossággal alkot. Ahogyan a festőművész sem több tucat festményében reméli azt az egyet, amit megálmodott. Vehetnénk bármelyik képzőművészeti alkotást, de még akár a zene területét is megvizsgálhatnánk, ugyanezt találnánk.

Első olvasásra talán durván hangzik a fentieket párhuzamba állítani a fényképezéssel. Mélyebben megvizsgálva azonban egyáltalán nem az. Minden esetben teremtésről, alkotásról, esztétikáról, művészetről beszélünk, függetlenül attól a ténytől, hogy mennyi időbe telik az adott alkotás elkészítése. Mindegy, hogy két hónap vagy a másodperc százhuszonötöd része. Az előállított érték a lényeg. Művészet, illetve művészi érték alatt nem elvont absztrakciókat, hanem minőséget értünk technikai és kommunikációs értelemben is. Ennek eléréséhez pedig figyelmet kell fordítanunk arra, amit csinálunk.

A túlzásba vitt exponálás a kapkodásnak, a szétszórtságnak és a bizonytalanságnak a mutatója.

A túl nagy mennyiség elkerülhetetlenül a minőség rovására megy. Ennek eléggé kézzelfogható magyarázata van. A sok gombnyomogatás elvonja a figyelmet a lényegről. Arról a két alap dologról, amire minden körülmények között figyelnünk kellene: a helyes expozícióra, és a tudatos képalkotásra, azaz a kompozícióra. Teljesen mindegy, hogy mi a téma, mindig ez a kettő az, ami az alapját képezi a jó képnek.

A rengeteg feleslegesen elkészített kép további káros következményekkel is jár. Egyrészt ember legyen a talpán, aki a sok képből nekiáll kiválogatni a jobbakat. Eseti jelleggel ez még csak-csak elmegy, de amikor rendszeresen tesszük ezt, az finoman szólva is árt a lelkesedésünknek. Nem beszélve a pénztárcánkról. A zárszerkezet élettartama véges. Nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatt amortizáljuk le az eszközünket. A digitális géppel látszólag ingyen készítjük a felvételeket. De csak látszólag. Aztán még ott van a tetemes adatmennyiség, amit illendő archiválnunk. Tehát a felesleges képhalmaz rengeteg plusz munkát, időt, energiát és pénzt emészt fel.

A nagyon sok kép között persze találunk jobban sikerülteket is. Ezek azonban nem a mennyiségnek köszönhetők. Akármennyi képet készítesz, mindig egy vagy két, esetleg három kép lesz a befutó. Sokkal elegánsabb határozottan, nyugodtan, hozzáértéssel dolgozni mint sorozatlövő bajnokot játszani. A szúnyogot sem Molotov-koktéllal likvidáljuk a falról. Elég egy elegáns, jól megkomponált mozdulat a sikerhez.

Megjegyzem, hogy gyakran kerülök olyan helyzetbe, ahol a megrendelő csodálkozik, amikor elmondom, hogy nem több száz nyers kép közül fog válogatni, hanem annak töredékéből. Egy portréfotózás során 20-30 képet készítek maximum. De inkább kevesebbet. A fényképezőgépet korrekten beállítom, a képet megkomponálom, és akkor nyomom meg az exponáló gombot, amikor úgy is gondolom, hogy az a kompozíció megállja a helyét. Így a megrendelő a tudásom szerinti legjobb képeket kapja, nem beszélve arról, hogy sok bosszúságtól és felesleges energiapazarlástól kímélem meg magam.

Hogyan lehet fejlődni ebbe az irányba?

Van egy nagyon jó módszer. Illetve kettő. Ragaszd le a fényképezőgéped hátulján a kijelzőt úgy, hogy egyáltalán ne lásd azt, viszont könnyen eltávolítható legyen a ragasztás, és persze ne tegye tönkre a gépet. Keress mondjuk tíz különböző témát. Mindegyikről készíts képet manuális üzemmódban, de csak egyet! Tíz exponálás van, nincs több. Nincs olyan, hogy kitörlöd, mert nem sikerült jól. Otthon számítógépen megnézed, és kiértékeled a saját magad számára. A tíz képből megszámolod, hogy mennyi lett jó. Ez adni fog egy arányt. Aztán ezt újra és újra megismétled, egyre nagyobb odafigyeléssel. Míg végül tíz exponálásból kapni fogsz tíz tökéletes képet.

Azonban messze a legjobb megoldás, ha vásárolsz egy filmes gépet. A filmes tükörreflexes gépek árai jelen pillanatban nevetségesen alacsonyak. Az orosz Zenitek ebben az időszakban 2.000 és 5.000 Ft között mozognak. 10.000 és 20.000 Ft között már komolyabb Nikont, Minoltát, és hasonló kategóriájú gépeket kaphatsz. Vásárolj hozzá filmeket. Kezdetben keresd az olcsó termékeket. Később azonban a minőség legyen az elsődleges szempont, amikor nyersanyagot választasz.

Exponálj úgy, hogy tudod, minden kattintásnak ára van. Egy kisfilmre 24 vagy 36 expozíciót rögzíthetsz. Törekedj arra, hogy az összes képed kiváló legyen. Előbb vagy utóbb nehezedre fog esni elrontani akárcsak egy képet is. Állítsd magad ilyen kihívások elé, és biztos vagyok benne, hogy meg fogsz lepődni saját magadon. A befektetett energia és tanulás előbb fog megtérülni mint azt gondolnád.

A fotográfiának lelke van. Garantáltan mélyebben megismered, ahogy a felszín alá merülsz, és saját magad tapasztalod meg ennek a tevékenységnek a csodálatos világát. Azonban ehhez szükség van Valakire, aki ezt az egészet élettel ruházza fel. Ez a valaki pedig Te vagy.

Örömteli alkotást kívánok!

Szalay Krisztián

Ha szeretnél ilyen és ehhez hasonló cikkeket olvasni, regisztrálj be a honlapra, és amint megjelenik az új írás, elküldöm neked levélben. Nyugi, nem fogsz naponta hirdetéseket kapni, hiszen a spammelést én is rendkívül utálom. Csak és kizárólag értesítőt küldök a cikkekről és a helyi eseményekről.

Tovább a regisztrációhoz

Trackback cím: http://www.szalayfoto.com/trackback/receive/blog/27

Te mit gondolsz erről a cikkről?

Ha hozzá szeretnél szólni, jelentkezz be! Bejelentkezés

Szabó Zoltán

2015-08-17 17:17:04

A gond ott kezdődik, hogy sokan sajnos fel sem ismerik, hogy a fotó amit készítettek jó, vagy kukába való, itt kezdődik a probléma, és szerintem az most mindegy, hogy 10 vagy 100 képből nem ismeri fel azt amit érdemes megtartani! Én is fotózok filmre, veled ellentétben viszont pont nem ajánlanám kezdőknek, mégpedig azért, mert akár hetek elteltével, mikor egy kezdő fotós először látja képeit viszont, egy elrontott képből már lehet nem is fog emlékezni, hogy mit rontott el, ki tudja már, hogy mennyi volt a záridő vagy a rekesz?! A fotózás bizonyos szempontig tanítható, mindenki megtudja tanulni megtalálni a helyes expozíciót, a harmadolás szabályait stb. a látásmód az amit szerintem érezni kell!

Szalay Krisztián

2015-08-17 17:30:44

Köszönöm Zoltán, hogy leírtad a véleményed! Nagy igazság van abban, hogy sokan nem is tudják, hogy mi jó és mi nem az. Azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy nem is annyira régen, még nem volt digitális technika. Akkor is megtanultak az emberek fényképezni. Sőt, sokkal jobban. Pont amiatt, amit leírtam. Nyilvánvalóan akkor még nem volt ekkora kényelem.

Tolnai Ádám

2015-08-17 18:25:59

Éppen nemrég írtam a képértékelőbe, hogy 10 kép közül választottam ki a nekem legjobban tetszőt! Ha van egy ötletem, elképzelésem, akkor ott nagy valószínűséggel 2, vagy maximum 3 képet készítek, mert nekem is az a felfogásom, hogy a kevesebb, az több. Most volt velem az a "speciális" eset, hogy úgy voltam vele, ha már kimentem reggel, van egy szép napfelkeltém, készítek több képet, több nézőpontból. Szerintem ezt a témát sem szabad nagyon kiélezni egyik, vagy másik végletre. Mindennek megvan a saját módja. Itt most tekintsünk el attól, hogy ki mennyire tapasztalt, ki mennyire amatőr. Aki tényleg úgy áll neki a dolognak, hogy van egy célzott elképzelése, pl. egy régi rozoga híd megörökítése, és ott csinál 50 fényképet, az nyilván nem ugyanaz, mintha egy ugyanilyen célzott elképzeléssel pl. valamilyen állatot akar lencsevégre kapni. Az pedig nyilvánvalóan a legrosszabb mikor valaki azért csinál 15-20-50 képet, mert nem tudja eldönteni, mi a jó. Számomra a fényképezés hobbi, én saját célból, emlékeknek csinálom a képeket, az én ízlésem szerint. Tehát egyértelmű ha valaki még meg is dicséri, akkor tudom, hogy jó irányba haladok, és nem csak saját magamnak tetszik az amit megörökítek! Egy kicsit elmentem más irányba is, ezért elnézést. De nekem összességében ez a véleményem.

Szalay Krisztián

2015-08-17 18:36:25

Ádám, köszönöm! Egyetértek. Az igényességen van a hangsúly. Persze, hogy van amikor többet kell lőni (például természet, sport), de általánosan véve inkább a jó komponálásra törekedjünk.

Bíró Balázs

2015-08-19 06:00:03

Mélységesen egyetértek abban, hogy tanulni csak manuális beállításokkal lehet, én csak az éjaszakai fotózáshoz használom az automatikát - legalább tudni fogom, mit csináltam jól, vagy mit rontottam el. A film nem bocsájt meg... Minden egyes alkalommal törekszem rá, hogy legyen nálam jegyzettömb és írószerszám, hogy tudjam, melyik képet milyen objektívvel, milyen értékekkel készítettem. Nem drága, és ér annyit,mint egy sor EXIF adat.

Szabó Zoltán

2015-08-19 14:29:11

Pont éjszakai fotózásnál használod az automatikát? Az pont az az időszak ahol csődöt mond, véleményem szerint legalábbis :)

Vörös Mihály

2015-08-24 05:32:40

Nekem mint teljesen amatőrnek (csak automatikát használok egyenlőre) viszont az igényességre törekedve ez a tapasztalatom: Sokszor nagyon hasznos ha az ember egy témából sok képet készít - tudatosan, szerintem az nagy tanító jelleggel bírhat. Tud hasonlítani - “átérzi" miért is jobb az egyik kép mint a másik valamint olyan tapasztalásokra tehet szert saját maga által ami a növekedés útjára tereli.

Cse Zoltán

2016-02-26 20:04:03

Érdekes megközelitése a művészet ezen ágának. Egyet értek azzal, hogy a fotózás is művészet és az alkotás mennyiség / minőség arányát mérlegelve kell elkésziteni a művet. De .... - A kezdő tapasztalat és rutin hiányában jó ha minél többet, több félét és több helyszinen készült témában fotóz, hogy idővel rutinos legyen és mire 9-10 év alatt eljut a mesteri fokozathoz, már csipőből nagyszerűt alkosson, amiről el tudja majd dönteni, hogy mennyire értékes amit készitett. - A látásmód és a gondolat világ az ami a kezet mozgatja. Elképzelés, fantázia és szaktudás nélkül semmilyen művészi területen nem lehet nagyszerűt alkotni. Ezért pallérozni kell az elmét, hogy meglássa a témát, ami az orrunk előtt hever. - Történet is kell, ami megszüli a mondanivalót és amit a kép tükröz. Megértés nélkül nincs tanulás és unalmas lesz amit készitünk. - Szórakozás és humor is kell még ami a fűszerezése a művészetnek és messzire kergeti a giccset és a dögunalmas profizmust. Hát ennyi lenne serény véredényem!

Szatmári Zsolt

2016-02-26 21:42:51

"A gond ott kezdődik, hogy sokan sajnos fel sem ismerik, hogy a fotó amit készítettek jó, vagy kukába való, itt kezdődik a probléma..." Na, ez rám teljesen igaz! Pl. szoktam pályázatokon részt venni. Évek óta.... De a mai napig nem tudom eldönteni, hogy most miért értem el jobb helyezést vagy éppen rosszabbat.... Nézem a saját képeimet, nézem a többiekét.... és nem látom azt, amit a zsűri lát....

Visszakövetések

A poszthoz jelenleg nincs egyetlen visszakövetés sem.

Hogyan válassz fényképezőgépet?

Milyen fényképezőgépet érdemes vásárolni? Mi a legjobb választás annak, aki szeretne megtanulni fényképezni, esetleg munkát szeretne vállalni? Mi a jelentősége a tükörreflexes gépeknek? Elsősorban ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez a kis útmutató.

Mivel a Fórumban újra és újra találkozom olyan kérdésekkel, amelyekre már számos esetben megadtam a választ, így ideje volt, hogy megszülessen ez az ebook, ami tartalmaz minden fontos tudnivalót a megfelelő gép kiválasztásához. Ingyenes, nem kell érte fizetni semmit. Mindenkinek elküldöm e-mailben, aki feliratkozik a 101 Fotótipp sorozatra.

Neked is sok szeretettel ajánlom, ha tervezed a gépvásárlást, illetve szeretnél egyre szebb képeket készíteni. Mindkettőhöz segítséget nyújt számodra a 101 Fotótipp sorozat!

Tovább