A kijelzőn innen és túl

2019. 11. 15. | Szalay Krisztián

Amikor fényképezel, mi viszi el figyelmed legnagyobb részét? A külvilág érzékelése és a képzeletbeli képalkotás, vagy a gép menüjében való barangolás? Többet nézed a kijelzőt mint a fotózandó témát? Mennyire érzed lelkesítőnek a fényképezés folyamatát?

A közelmúltban mutatta be a FUJIFILM az X-Pro3 nevet viselő digitális fényképezőgépét, amely külső megjelenésre és valamelyest kezelésében is az analóg kamerák világát idézi. A gép hátoldalán csak egy kis kijelző kapott helyet, ami a gép beállításait és az expozíciós értékeket hivatott megjeleníteni. Az elkészült képeket itt nem látjuk. Ugyan rejtett kijelző van, ami a hátoldal lehajtásával válik láthatóvá, és amin már visszanézhetjük munkánkat, de a lényeg, hogy a gyártó törekedett arra, hogy amennyire csak lehetséges, az alkotó a figyelmét minél inkább a külvilágra fordítsa, és ehhez egy könnyen kezelhető, masszív, időjárásálló eszközt készített.

Nem a FUJIFILM volt az első, aki ezzel az elgondolással tervezett fényképezőgépet. Néhány évvel korábban a Leica bemutatta az M10-D gépét, amin viszont egyáltalán nincs kijelző. A gép ugyan lehetőséget teremt a telefonra való adatátvitelre, és így a mobilon nézhetjük vissza képeinket, de a lényeg itt is azon van, hogy csak a minimális időt töltsünk a gép babrálásával.

Ez a cikk nem típusismertető, és nem is gépajánló. A figyelemről, mint a fényképezés folyamatának kulcsfontosságú tényezőjéről írok. Ez az alapja annak, hogy egyáltalán észleljük a külvilágot, érzékeljünk, és meglássuk azt, aminek megörökítésre törekszünk.

Érzéke van a fotózáshoz, szokás mondani arra, akinek munkái tükrözik látását, észlelését, és ezt képi formában képes megjeleníteni, visszakommunikálni. Az érzék alapja az érzékelés. Csak azt vagyunk képesek meglátni, amit érzékelni tudunk. Ahhoz, hogy érzékeljünk, figyelemre van szükség, és ezért játszik döntő szerepet az alkotásban, hogy mire fordítjuk figyelmünket. A kreativitás, a látásmód, a „fotós szem” a figyelem összpontosításának és tudatos irányításának képességén múlik. Egyszerűen megfogalmazva, ha nem a géppel szórakozunk, hanem nézünk és látunk, akkor válunk képessé igazán az alkotásra.

A fényképezőgépet természetesen ehhez meg kell tanulni kezelni, legalább annyira, hogy ne okozzanak gondot az alapvető funkciók elérése. Ehhez szükség van a gép használati útmutatójára, és annak olvasásával egyidejűleg a beállítások begyakorlására. Még annak is, aki kizárólag csak az automatikára hagyatkozik. Ezek a minimális technikai feltételei a fényképezésnek, és innen kezdve fokozatosan egyre több és több figyelmet tudunk szentelni a külvilágnak. Ha nekiállnál megtanulni rajzolni, akkor is a rajz eszközeit kellene megismerned mindenek előtt. Tekinthetjük ezt egyfajta vízválasztó pontnak is.

Innentől viszont kitárul a világ. Ha a gépednek csak minimális figyelmet szentelsz, és nagyrészt a külvilág észlelése válik elsődleges céloddá, akkor elképzelhető, hogy észreveszel olyan helyzeteket és lehetőségeket, melyekről a gombnyomkodás miatt valószínűleg lemaradnál? Talán a teret szemlélve jobban meglátnád a dolgok elrendeződését, és ezáltal a megfelelő nézőpontot könnyebben megtalálnád? Még az sem kizárt, hogy mielőtt a keresőbe néznél, képzeletben már meg is alkottad a képet? Beleérezve ennek könnyedségébe, milyen érzéseket vált ki belőled mindez?

Ez a lényege az alkotásnak. A kreatív folyamatoknak könnyednek, és amennyire csak lehetséges, gondolkodástól mentesnek kell lennie. A gondolkodás nem azonos az érzékeléssel és az észleléssel. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy talán akadálya is lehet. Nem azért látunk meg valamit, mert gondolkodunk rajta. Ha valamit érzékelünk, ha valamiben meglátjuk a lehetőséget, ha valamiből ihletet merítünk, az nem az agyalás termékeként jön létre. Sokkal inkább a figyelem eredménye.

A figyelem irányítása lehet, hogy igényel némi erőfeszítést, mire természetessé válik. Sokat segít, ha érdeklődésed minél szélesebb körben kiterjeszted. Még akár olyan dolgokat is beleértve, melyek felett korábban elsiklottál. Egyre élettel teltebbnek és gazdagabbnak fogod érzékelni a külvilágot. Meglátod azt, amit eddig talán nem. Hogy mindez milyen hatással lesz a fényképezésre? Erre a kérdésre te magad leszel a leghitelesebb válasz.

Örömteli alkotást kívánok!

Borítókép: Leica Camera AG

Legyél mestere a fotózásnak!

A FotóMester 52 részes sorozat, ami teljes egészében tartalmazza a fényképezéshez szükséges alapvető technikai ismereteket. Az egyes fejezetek minden pénteken a kora reggeli órákban érkeznek meg hozzád, egy éven keresztül. és részei elég rövidek ahhoz, hogy kényelmesen el tudd őket olvasni akár a reggeli kávé mellett. Jó érzés felemelő gondolatokkal indítani a napot.

Érdekel a leckesorozat