Merre tovább?

2023. 05. 24. | Szalay Krisztián

Mindannyian tapasztaljuk az életünket alapjaiban meghatározó kényszerítő körülményeket. Magánéletünk, kapcsolataink, hivatásunk, céljaink, motivációink talán soha többé nem lesznek ugyanolyanok, mint korábban. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi történik, de az biztos, hogy gyökeres átalakuláson megyünk keresztül. Lehetséges, hogy nagyon is itt volt már az ideje.

A változás a fotográfiát sem kerüli el, és ebben velem együtt te is érintett vagy. Feltehetően azért jársz ezen az oldalon, mert szeretnéd megérteni a fényképezést, én pedig szeretném megértetni azt. Felmerül azonban a kérdés, hogy tényleg szükség van erre? Miért tanulunk, mit nyerünk vele? Van bármi érdemleges hozadéka a tanulásba fektetett energiának?

Vonatkoztassunk el a fényképészettől, mint szakmától, és tekintsünk a helyzetre pusztán az alkotás szemszögéből! Mit látunk? Elképesztő tudással rendelkező fényképezőgépeket, mobil eszközöket, utómunka szoftvereket, és persze a Mesterséges Intelligencia (MI) jelenlétét, ami ugyan finoman, de ránk rúgta az ajtót. Ha ez nem alakítja át gyökeresen a képkészítést, akkor semmi. A kérdés, hogy nekünk milyen szerep marad? Vagy fogalmazok inkább úgy, hogy mi az, amit megtartunk magunknak.

Kreativitás és egyéni látásmód

A fotográfia igazi szépsége az egyén kreativitásában és egyedi látásmódjának kifejezésében rejlik. Ahogy minden ember különbözik egymástól, úgy más és más módon látjuk és érzékeljük a világot. Ez a személyes perspektíva az, ami megkülönböztet minket, és amitől a képeink egyediek és különlegesek lesznek.

Kreativitásunk és látásmódunk kibontakoztatása nem csak az alkotás folyamatában fontos, hanem a választott témákban és megközelítésekben is. Egyedi perspektívánk lehetővé teszi, hogy meglássunk és kiemeljünk olyan részleteket vagy helyzeteket, amik mások elől rejtve maradnának. Ezáltal képesek vagyunk egyedülálló történeteket elmesélni a képeinken keresztül, és mélyebb érzelmi kapcsolatot teremteni a nézőkkel.

Szellemi képességeink az alkotásban kiemelt szerepet játszanak. Gondolataink, érzelmeink, érzékelésünk, vízióink, az ideák töltik fel minőséggel alkotásainkat. Ha nem csak gépiesen kattintunk, hanem van mondanivalónk is, máris éltre keltettük kompozíciónkat. Ezek az adottságok az ember privilégiumai.

Egyensúly a technológia és a tanulás között

A technológia rohamos fejlődése elképesztő megoldásokat hoz minden egyes nap. Egyre kifinomultabbak az automatikák és a képfeldolgozást biztosító algoritmusok, melyeknek eredménye a technikai értelmében vett tökéletes kép. Ugyan meg kell fizetni az árát, de elmondható, hogy a legtöbb esetben szaktudás nélkül is kifogástalan végeredmény láthat napvilágot. Aki nem akar különösebben alámerülni a szakma feneketlen mélységeibe, annak teljesen felesleges fárasztania magát expozícióval, fényértékekkel, fókuszálással, mélységélességgel és a többi ördögi dologgal. Néhány kompozíciós szabály ismerete és alkalmazása már csodákat teremthet. De mi van abban az esetben, ha a puszta gombnyomogatás nem lelkesít eléggé?

Amikor valaki kizárólag csak a gép automatikájára hagyatkozik, korlátok között találja magát. Ugyanis ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni a lehetőségeket, tudnunk kell, hogy mik egyáltalán a lehetőségeink. Legalább fogalmi szinten tisztában kell lennünk a fényképezés alapjaival, hogy utasítani tudjuk a gépet a kívánt eredmény érdekében. Egy kiragadott példaként említem meg a svenkelést, ami tipikus példája a minimális szaktudás szükségességének. Nem beszélve a filmre történő fényképezésről. Ahogy egyre több megértést szerzünk az összefüggésekről, úgy nyílnak meg addig ismeretlen potenciálok és úgy válnak képeink egyre kifejezőbbé. Valahol itt érdemes eljátszani a gondolattal, hogy erőfeszítést tegyünk az ismeretek megszerzése érdekében.

A korszerű digitális eszközök nagy segítséget jelenthetnek a gyors és hatékony fotózásban, de nem szabad, hogy azok uralják az alkotói folyamatot. Az egyensúly megtalálása a technológia és a tanulás között kulcsfontosságú ahhoz, hogy valódi művészi kifejezésre és mélyebb megértésre jussunk. A technológia előnyeit és lehetőségeit kihasználva meg kell őriznünk a kreativitásunk és egyéni látásmódunk erejét. Ne hagyjuk, hogy a gépek és a digitális eszközök irányítsanak minket, hanem használjuk azokat eszközként a saját elképzeléseink megvalósításához!

Tehát akkor merre tovább?

Markáns változást hozott a technológia a fotográfia világába. Ami eddig szükséges volt a boldoguláshoz, annak jelentős része nélkülözhetővé vált. A legtöbb ember számára bőségesen elegendőnek bizonyulnak a fényképezőgépek nyújtotta szolgáltatások. Ami viszont semmiképp nem hagyható figyelmen kívül, az az ember saját maga.

Nem kell ahhoz prófétának lenni, hogy lássuk, a gépek és az MI korszakában a szaktudás tovább fog veszíteni jelentőségéből, viszont a szellemi képességek felértékelődnek. Ha bárki néhány kattintással bármilyen képet létre fog tud hozni szaktudás nélkül, az hova fog vezetni? Megszűnik az egyediség vagy annak jelentősége? Elgépiesednek a produktumok? Vagy pont ellenkezőleg: újra előtérbe kerül maga az ember, mint szellemi lény és alkotói képességei? Talán egyre nagyobb lesz az igény a hétköznapi művészetek gyakorlására? Érdemes ezen egy kicsit elgondolkodni.

Bár nem vagyok a technika ellen, de igazán az emberi képességekben és fejlesztésének fontosságában hiszek. Még akkor is, ha szembe megy a trendekkel. Sajnos a kényelem oltárán sok értékes dolgot feláldozunk nap mint nap, és mikor ez az alkotásokra is rányomja bélyegét, akkor nem olyan eredmények születnek, mint amilyenek születhetnének.

Én a fényképezést a maga természetességében szeretem, függetlenül az alkalmazott technikától, és ennek szellemében igyekszem átadni az évek során megszerzett tudásom. Leginkább azok profitálhatnak a legtöbbet honlapom tartalmából és szolgáltatásaimból, akik hasonló értékrendet képviselnek és magukat tekintik főszereplőnek a fényképezés teljes folyamatában.

A FotóMester sorozat egy technikai gyűjtemény, ami kiváló választás a fotózás technikai alapjainak elsajátításához. Az igazi értékét az adja, hogy a klasszikus fotográfiai ismeretek képezik a vezérfonalát, azokon az alapvetéseken nyugszik, melyeket szinte egyetlen kortárs szakkönyv sem tartalmaz, kivéve a Bevezetés a fotográfia világába című kétkötetes művet. Mindenképp nézz rá, mert lehet, hogy pontosan erre van szükséged!

Ahogy fejlődünk, nem csak új ismereteket és készségeket szerzünk, hanem önmagunkat is jobban megismerjük. A tanulás nyugodtan tekinthető véget nem érő kalandnak, hiszen a különböző helyzetek mindig kínálnak újabb és újabb felfedezni valót. Legyen szó technológiáról, művészetről vagy bármilyen más területről, a tanulás mindig gazdagítja az életünket és megnyitja az utat az új lehetőségek felé.

Felemelő érzés alkotni, legyen sok örömöd benne!