Milyen mértékig kívánatos az utómunka?

2016. 06. 01. | Szalay Krisztián

A fotográfiában az egyik legvitatottabb téma az utómunka kérdése. Akik ellen vannak, gyakran érvelnek azzal, hogy az már nem fényképészet a szó legszorosabb értelmében.

Ezzel szemben egyre többen vannak azok, akik utómunka nélkül el sem tudják képzelni az életet. Hol a határ? Lehet-e racionális középutat találni?

Tekintsünk néhány évtizeted vissza, és nézzük meg honnan indultunk. Az analóg technika korszakában a fotográfia technikája javarészt a celluloid filmre, a mechanikus fényképezőgépekre és a nagyítógépre, valamint a vegyszerekre korlátozódott. Utómunka abban az időben is létezett, hiszen magával a hívási eljárással is lehetett módosítani az expozíciót, valamint a papírkép elkészítésekor is lehetőség volt utólagos módosításra bizonyos mértékig. A fényképészek, akik maguk végezték ezeket a műveleteket, javarészt ki is használták ezeket a lehetőségeket. Ez jelentette akkor az utómunkát.

A digitális képalkotás jóval több lehetőséget biztosít most nekünk az akkori technológiához képest. Nem is lehet optimálisan a két korszakot összehasonlítani. Nem arról van szó, hogy egyik jobb lenne mint a másik, hanem egyszerűen csak más. A fő különbség a kép keletkezésének módjában keresendő.

Analóg technikánál a fény közvetlenül képez lenyomatot a filmen, így annak valós képét kapjuk meg hívás után. Digitális fényképezés esetében a szenzorra érkező fény azonnal számjegyekké alakul, és innen kezdve pedig adathalmazként tárolódik. Ezt az adathalmazt értelmzi a szoftver, és jeleníti meg a hardver. Egy adathalmazzal bármit kezdhetünk. Bármelyik részét módosíthatjuk, eldobhatjuk, kicserélhetjük más adatokra, és ezáltal más képet fogunk látni. Ez a számítógépes utómunka lényege.

A vita tárgya legtöbbször az, hogy elfogadható-e, ha számítógépes utómunkával módosítjuk a felvételeinket. Ha igen, milyen mértékben? Mit tesz az eredeti felvétellel a túlzásba vitt utómunka? Egyáltalán honnan tudjuk azt, hogy hol a határ? Ki dönti el, hogy mi az ami fotózásnak minősül, és mi az ami már nem? Van-e erre valamilyen szabály? A válasz természetesen az, hogy nincs. Nincs ilyen szabály, és úgy gondolom, hogy nincs is semmilyen szükség rá, hiszen az alkotást nem szép dolog keretek közé szorítani. Ettől függetlenül meg lehet találni a közös nevezőt a nyers kép és az utómunka viszonyában.

Nem szabad elfelejteni, hogy egy felvétel minden esetben többet kommunikál a kép üzeneténél. Ansel Adams fényképész nagyon szépen szavakba is öntötte: “Minden fényképen mindig van két ember. A fényképész és a néző”. Nos, erről van szó. A fénykép a fotósról is sokmindent elárul, olykor még személyiségét is tükrözi, de szakmai felkészültségét mindenképpen. És itt jön a lényeg.

Az igazán jó fénykép szaktudással készül. Akár analóg képről van szó, akár digitálisról, akár kapott utómunkát, akár nem. Ahhoz, hogy utómunkával jó eredményt kapjunk, eleve kell egy jó kiindulási alap, amit a felvétel pillanatában hozunk létre. Az utómunka – ahogyan az elnevezésből is látszik – egy végső finomításra szolgál, nem pedig a fő alkotó tevékenységet jelenti a fotográfiában. Az utómunka az eleve jó képet képes még jobbá tenni. Ez pedig könyörtelenül szaktudást igényel.

Az utómunkában és a fényképezőgépben van néhány közös vonás. Egyik sem képes jól megkomponálni egy képet. Egyik sem fogja úgy beállítani a fotóalanyt, hogy kívánatos legyen a produkció. Egyik sem fogja azt a szubjektivitást hozzáadni, ami a felvétel készítőjének tulajdonítható. A fényképezőgép és a számítógép is csak egy kiegészítő eszköz, amit ha okosan és tudatosan használunk, hozzájárul a lenyűgöző végeredményhez. De milyen legyen a végeredmény? Természetes hatású? Futurisztikus? Vintage? HDR? Szelektíven színtelenített? Bármi lehet, ha megfelelően harmonizál a kép témájával és üzenetével, és nem utolsósorban, ha ízléses. Sajnos azonban sok a dilettáns maszatolás, ami az utómunkát lejáratja és nemkívánatossá teszi. Pedig nem erről kéne, hogy szóljon a dolog.

Nem tudom, hogy ki volt a forrása annak a gondolatnak, hogy “akkor igazán jó az utómunka, ha nem látszik a felvételen”, de rátapintott a lényegre. Ugyanis mi a célja egy fényképnek? Az, hogy a kép üzenete hatást váltson ki a nézőből. Amikor a kép szemlélője először ránéz a képre, az üzenettel kell szembetalálnia magát. Legalábbis szerencsés esetben. Ha a figyelmét a túlzott utómunka viszi el, akkor máris veszített a kép az értékéből.

Úgy gondolom, hogy valahol ezen a ponton érdemes meghúzni a határt, ha utómunkának vetünk alá egy képet. Olyan mértékben célszerű utólagosan feldolgozni a fotót, hogy az egyáltalán ne menjen az üzenet rovására. A közönséget javarészt nem az effektek érdeklik, hanem az, hogy mit üzen a kép. Minél inkább megközelíti a természetes látványt a felvétel, annál természetesebbnek és harmonikusabbnak fogja érezni a néző is a képet. Ha nem csak a saját szórakoztatásunkra alkotunk, akkor ez a hozzáállás fog eredményre vezetni.

Mindennek az alapját a szaktudás adja. Minél képzettebb valaki, annál eredményesebb a munkájában. Nincs ez másképp a fotográfia területén sem. Ezért fontos, hogy képezd magad, hiszen a tudásod a legértékesebb eszközöd.

Szalay Krisztián
Szeretek fényképezni, jó érzéssel tölt el megérteni a fotózás jelenségeit és összefüggéseit. Máshogy nézek egy képre, ha tudom, hogyan jött létre, mire volt szükség az elkészültéhez. Szeretném mindezt megosztani azokkal, akiknek értéket jelent a fotográfia.

Kedvezményes elővásárlás!

Negyedszerre is megjelenik a Bevezetés a fotográfia világába című kétkötetes mű, melyet az előértékesítés szakaszában óriási kedvezménnyel vásárolhatsz meg, a könyv anyagára épülő, általam személyesen vezetett online tanfolyammal együtt.

Itt az ideje, kell!

Legfrissebb bejegyzések

A Rembrandt háromszög

A klasszikus portréfényképezés alapját képezi a Rembrandt világítás, amely az egyik legegyszerűbb, széles körben alkalmazható, és könnyűszerrel kivitelezhető technika műteremben és természetes fényviszonyok között egyaránt. De miért is sikeres annyira a portréfotózásban ez a technika?

Olvass tovább

Hogyan kezdjünk el látni?

Bizonyára te is tapasztaltad, hogy bizonyos esetekben egészen élesen és konkrétan, élénk színekben látod a világot, máskor meg homályos, tompa, elmosódott látvány tárul eléd. Mi lehet a titka annak, hogy meglátjuk-e azt, ami az orrunk előtt van, és hogy érzékeljük-e egy adott látvány szinte objektív, harsogó élményét?

Olvass tovább

Tónusok és kontraszt

Vonatkoztassunk el a fénykép témájától, a fotón megjelenő színektől, az alkalmazott kompozíciós technikáktól, és egy egészen érdekes, mindent átható jelenséggel találjuk szembe magunkat, ami alapvetően határozza meg a kép jellegét.

Olvass tovább

101 Fotótipp blog

Mire jó a fehéregyensúly?

Annak ellenére, hogy a válasz végletekig egyszerű, mégis a hétköznapi fényképezésben az egyik leginkább figyelmen kívül hagyott és meg nem értett fogalom. Pedig jelentőségét és a képre gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni.

Olvass tovább

Mitől lesz a néző a kép részese?

Akkor igazán hatásos egy kép, ha a néző a részévé tud válni. Úgy kell elkészíteni a fényképet, hogy még véletlen se érezze magát kívülállónak az, aki az alkotást szemléli. Hogyan kivitelezhető ez a fotográfia eszközeivel? Egy nagyon egyszerű kompozíciós technikával.

Olvass tovább

Ha nem elég jók a képeid

Mit tehetsz, ha úgy találod, hogy nem elég jók a képeid, illetve nem teljesen olyanok, mint amilyennek látni szeretnéd őket? Mit tehetsz azért, hogy közelebb kerülj a megálmodott eredményhez? Egyáltalán mi jelenti a problémát, amin változtatni szeretnél?

Olvass tovább

Miben nyújt segítséget neked ez a honlap?

Fénykpezésről szól egyszerűen és érthetően. Minden cikk és szolgáltatás ezt a célt szolgálja. Olvashatod a bejegyzéseket, írhatsz a Fórumba, vagy akár fényképeket is feltölthetsz értékelésre.

Elfogadsz tőlem egy ajándékot?

Írtam egy tippsorozatot, hogy egyre szebb és jobb képeket tudj készíteni. A tippek végtelenül egyszerűek és könnyen alkalmazhatóak. Szeretnéd ezeket megkapni?
Szeretném, igen!

Találkozzunk személyesen!

Szoktam tartani előadásokat, elméleti és gyakorlati tanfolyamokat, workshopokat. Gyere el egy neked leginkább tetsző képzésre, találkozzunk személyesen, és kérdezz bátran! Amiben tudok, segítek.

További információk

Technikai jellegű kérdésed a fórumban teheted fel, ha pedig üzeneted személyes, írj emailt!

Biográfia
Kapcsolatfelvételi adatok
Számlázás és adózás
Adatkezelési tájékoztató