A viszonossági törvény

2020. 02. 07. | Szalay Krisztián

A fotográfiát alapjaiban megérteni, nem lehetetlen küldetés. Ahhoz, hogy ténylegesen uralni tudjuk a fényképezőgépet, és a kívánt végeredményt kapjuk, az alapvető törvényszerűségeket és összefüggéseket ismernünk és értenünk kell. A viszonossági törvény az egyik legfontosabb tétel a fotográfiában.

A törvény szövegének részletezése előtt javaslom, hogy olvasd el A fényképezés összetevői blogbejegyzést, majd térj vissza ehhez az íráshoz, mert a továbbiakban számos alkalommal utalok a hivatkozott posztban leírtakra. Ebben a cikkben nem számszerűsítünk konkrét expozíciós értékeket, pusztán csak a törvény megértésére koncentrálunk. Most pedig jöjjön, aminek jönnie kell, íme a törvény.

“A viszonossági törvény kimondja, hogy a fényérzékeny anyagra gyakorolt hatás szempontjából az expozíció ugyanolyan mértékben függ a megvilágítástól, mint az expozíciós időtől, mivel számszerűen az expozíció e két tényező szorzata.”
Morvay György - Új fotólexikon 1984.

Abban az esetben, ha az olvasottak hatására nem lenne őszinte a mosolyod, megnyugtatlak, hogy nem vagy egyedül. Azért fektettem energiát ebbe az írásba, mert kulcsfontosságú szerepet játszik a fotózásban, és szeretném minél érthetőbbé tenni. Éppen ezért a törvényt ízekre szedjük, és emészthető formában újra összerakjuk.

Alapfogalmak és összefüggések

Fotográfiai értelemben az expozíció szó megvilágítást jelent. A környezetről visszaverődött, majd az objektíven át a fényképezőgépbe érkező fénysugarakkal megvilágítjuk a „fényérzékeny anyagot”, azaz a digitális szenzort, analóg technika esetében pedig magát a filmet. A fent említett blogbejegyzésben olvashattad, hogy három összetevő felelős a kép létrejöttéért, tehát mindhárom komponens hatást gyakorol a fényérzékeny anyagra. Azonban a törvény a fényérzékenységet nem említi. Erre mindjárt visszatérünk.

A viszonossági törvény szövegében az „az expozíció ugyanolyan mértékben függ a megvilágítástól” mondatrész némi magyarázatra szorul, ugyanis a fentiek értelmében, ha az expozíció szót a megvilágítás szóval, mint annak szinonimájával helyettesítjük, akkor a szóismétlés miatt zavarossá válik a szöveg. A törvény idézett mondatában a megvilágítás a fényrekeszre utal, azaz annak a fénynek a mennyiségére, ami a blendén keresztül áthalad.

Amíg a fényrekesszel szabályozzuk, hogy mennyi fényt engedünk a gépbe, addig a záridővel azt az időintervallumot határozzuk meg, hogy mennyi ideig érheti fény a szenzort vagy a filmet. Egyszerűen úgy is fogalmazhatunk, hogy a fényképezés során eldöntjük, hogy mennyi fénnyel, és mennyi ideig exponálunk. Tehát a megvilágítás (expozíció) ugyanolyan mértékben függ a fényrekeszen áthaladó fény mennyiségétől, mint a záridőtől.

Mit jelent a viszonosság?

Egészen egyszerűen annyit jelent, hogy a megvilágítás szempontjából mindegy, hogy sok fényt engedünk be rövid ideig, vagy kevés fényt hosszabb ideig. Mindkettő ugyanazt az eredményt adja, már ami az expozíciót, azaz a fénykép sötétségét vagy világosságát illeti.

Ha a fényrekeszt szűkítjük, hogy kevesebb fény érkezhessen a gépbe, akkor ahhoz hosszabb ideig kell nyitva tartanunk a zárat, hiszen a kevés fényt úgy tudjuk kompenzálni, hogy több időt hagyunk neki a kép kirajzolódásához. Mindez természetesen fordítva is igaz. Amennyiben a blendét kinyitjuk, hogy több fény tudjon áthaladni rajta, akkor rövidebb időt használunk. Ezt jelenti a viszonosság, és ennek óriási gyakorlati értéke van.

Ismételten visszautalva a fényképezés összetevői című posztra, a fényrekesznek és a záridőnek is meghatározó szerepe van a kép jellegében. Nem mindegy, hogy mikor melyiknek milyen értéket választunk. A fényrekesz a mélységélességért felelős, a záridő a mozgásért. Bármit fényképezünk, minden felvétel esetében e két tényezőt kell számításba vennünk.

Viszonosság a gyakorlati alkalmazásban

Nézzünk néhány konkrét esetet, és közelítsünk innen a viszonosság szabályára. Kezdjük a példákat a fényrekeszre vonatkoztatva.

Tájfotók esetén egyik fő cél, hogy minél nagyobb mélységélességet kapjunk, azaz élesnek lássuk a kép előterében lévő dolgokat ugyanúgy mint a távoli motívumokat. Ehhez a fényrekeszt szűkítenünk kell, ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebb fényt fogunk a gépbe engedni. Azért, hogy ne legyen sötét, alulexponált a fénykép, hosszabb ideig kell nyitva tartanunk a zárat. Amíg az egyik összetevővel elveszünk a fény mennyiségéből, addig a másikkal hozzáadunk.

Portrék esetében a tájképekkel ellentétben kis mélységélességet szeretnénk kapni, aminek eredményeként a fotóalany élesen kirajzolódik, a háttér pedig életlenné válik. Ha a nagy mélységélességet a szűkített blende okozta, akkor nem nehéz kitalálni, hogy a kis mélységélességet a nyitott, azaz tág blende fogja jelenteni. Viszont a fényrekesz nyitásával több fényt engedünk be a gépbe, és azért, hogy elkerüljük a túlexponálást, rövidebb idővel kell elkészítenünk a felvételt.

Nézzünk még két gyakorlati példát az expozíciós idő főszerepében. Az expozíciós idő, vagyis a záridő a mozgásért, annak megjelenítéséért vagy éppen befagyasztásáért felelős.

Klasszikus példái a mozgás érzékeltetésének az autók fényszórója által rajzolt fénycsíkok, illetve a svenkelés. Ilyenkor úgynevezett hosszú expozícióra, azaz hosszabb ideig nyitva tartott zárra van szükségünk. A hosszú záridő sokáig engedi be a fényt, ami túlexponáláshoz vezethet, és azért, hogy ezt elkerüljük, a fényrekesz szűkítésével veszünk vissza a fény mennyiségéből.

A mozgás befagyasztása szintén a záridőn múlik. Ebben az esetben az előző példával ellentétesen, rövid záridőre van szükség. Rövid idő alatt azonban kevés fény tud a gépbe érkezni, így a blende nyitásával érünk el világosabb expozíciót.

Bármi is a témánk, mindig a záridő és a fényrekesz hatásait kell számításba vennünk. A gyakorlati alkalmazásnak természetesen számtalan eshetősége van, és ugyanaz a téma különböző expozíciós értékek kombinációit igényelheti.

A hiányzó összetevő

A viszonossági törvény nem a digitális korban született. A fényérzékenység nem volt opcionálisan megválasztható oly módon, ahogyan azt a modern fényképezőgépek lehetővé teszik. Analóg eljárás során a nyersanyag érzékenysége határozza meg ezt az összetevőt, és ezt állandó értéknek tekinthetjük addig, amíg nem fűzünk más érzékenységű filmet a gépbe.

Mindez nem jelenti azt, hogy a törvény érvényét vesztette volna. Csupán annyi történt, hogy a digitális technika megengedi, hogy könnyedén megváltoztathassuk a szenzor érzékenységét, akár minden egyes exponálás előtt, ami jóval nagyobb szabadságot és több lehetőséget teremt az alkotásra. Ettől függetlenül adott érzékenység mellett ugyanúgy érvényesül a viszonosság.

Összefoglalás

Egy fénykép létrejötte azon múlik, hogy megfelelő mennyiségű fény érje a szenzort vagy a filmet, függően attól, hogy milyen technikával dolgozunk. A fény mennyiségét a fényrekesszel és a zárral szabályozhatjuk. Ha ez egyikkel elvettünk a fényből, akkor a másikkal pótoljuk, vagy fordítva. Az expozíció, azaz a szenzor vagy a film megvilágítása szempontjából mindegy, hogy több fényt engedünk be kevesebb ideig, vagy kevés fényt tovább, ugyanazt az eredményt kapjuk. Erre utal a viszonossági törvény.

Ezen alapulnak a fényképezőgép automata, illetve félautomata funkciói is, valamint a motívumprogramok. Nem beszélve a manuális vezérlésről. Bár a gyakorlatban konkrét expozíciós értékek állítására van szükség, ennek az írásnak kizárólag az volt a célja, hogy tisztázza, mit is jelent a fotográfia egyik meghatározó törvénye. Ha ezt az alapelvet megérted, és tudatosítod, óriási előrelépést tettél.

Legfrissebb bejegyzések

A klasszikus fotográfia értéke

A fotográfiára mindannyian másképp tekintünk. Eltérő céllal végezzük, így az általunk előnyben részesített technika, az alkalmazott eljárás módja, a körülmények és a kapcsolódó műveletek is igen széles palettán mozognak. Van aki az innovatív megoldásokat keresi, másokat a hagyományos eljárások, a fotográfia klasszikus értékei hoznak lázba. Mindkét utat járhatjuk, de melyik az igazán nekünk való?

Olvass tovább

Merre tovább?

A változás a fotográfiát sem kerüli el, és ebben velem együtt te is érintett vagy. Feltehetően azért jársz ezen az oldalon, mert szeretnéd megérteni a fényképezést, én pedig szeretném megértetni azt. Felmerül azonban a kérdés, hogy tényleg szükség van erre? Miért tanulunk, mit nyerünk vele?

Olvass tovább

Fényképezzünk ködben!

A köd rendkívül hatásos vizuális kifejezőeszköz. Érzelmet és hangulatot közvetít, az évszak jellegzetességeivel ruházza fel a tájat, mélységet ad a kompozíciónak és kiemeli a fő motívumokat. Erőteljes emocionális hatásának köszönhetően kifejezőbbé teszi azon témák üzenetét, melyek összhangban vannak ezzel az atmoszférával.

Olvass tovább

101 Fotótipp blog

Az arany óra varázsa

Minden napszaknak megvan a maga jellegzetessége, ami alapvetően meghatározza azt a látványt, ami szemünk elé tárul, és ezzel együtt fényképeink hangulatában is kulcsfontosságú tényezőként játszik szerepet. Az arany óra látványossága és képre gyakorolt hatása felülmúlhatatlan.

Olvass tovább

Mire jó a fehéregyensúly?

Annak ellenére, hogy a válasz végletekig egyszerű, mégis a hétköznapi fényképezésben az egyik leginkább figyelmen kívül hagyott és meg nem értett fogalom. Pedig jelentőségét és a képre gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni.

Olvass tovább

Mitől lesz a néző a kép részese?

Akkor igazán hatásos egy kép, ha a néző a részévé tud válni. Úgy kell elkészíteni a fényképet, hogy még véletlen se érezze magát kívülállónak az, aki az alkotást szemléli. Hogyan kivitelezhető ez a fotográfia eszközeivel? Egy nagyon egyszerű kompozíciós technikával.

Olvass tovább

Miben nyújt segítséget neked ez a honlap?

Fénykpezésről szól egyszerűen és érthetően. Minden cikk és szolgáltatás ezt a célt szolgálja. Olvashatod a bejegyzéseket, írhatsz a Fórumba, vagy akár fényképeket is feltölthetsz értékelésre.

Elfogadsz tőlem egy ajándékot?

Írtam egy tippsorozatot, hogy egyre szebb és jobb képeket tudj készíteni. A tippek végtelenül egyszerűek és könnyen alkalmazhatóak. Szeretnéd ezeket megkapni?
Szeretném, igen!

Találkozzunk személyesen!

Szoktam tartani előadásokat, elméleti és gyakorlati tanfolyamokat, workshopokat. Gyere el egy neked leginkább tetsző képzésre, találkozzunk személyesen, és kérdezz bátran! Amiben tudok, segítek.

További információk

Technikai jellegű kérdésed a fórumban teheted fel, ha pedig üzeneted személyes, írj emailt!

Biográfia
Kapcsolatfelvételi adatok
Adatkezelési tájékoztató