A nagylátószögű objektív

2020. 12. 12. | Szalay Krisztián

Térélményt a tér tágításával érhetünk el. A tágas tér okozza a térbeliség látványát, azaz a perspektivikus hatást. Tágíthatjuk a teret a Mátrix trilógiában látott módszerekkel is, de ha szerényen nagylátószögű objektívet használunk, az is tökéletesen megteszi.

 Az alábbi cikk az objektíveket tárgyaló cikksorozat első részére épül. Az abban leírtak elengedhetetlenül szükségesek ezen írás megértéséhez. Amennyiben még nem olvastad az első részt, ezen a hivatkozáson eléred.

Nagylátószögű vagy széles látószögű objektívnek nevezzük azt az objektívet, aminek látószöge nagyobb az emberi szem látószögénél. Nagylátószögű objektívnek tekinthetünk minden objektívet, aminek gyújtótávolsága 35 mm, vagy ennél is rövidebb. A gyújtótávolság rövidülésével a látószög szélesedik, tehát egy 15 mm gyútávú objektív szélesebb területet lát, mint egy 35 mm-es optika.

A látószög vagy képszög növekedésével a térhatás is növekszik. Térhatás alatt a térnek és a térben található képi elemeknek a jól érzékelhetőségét értjük. Látjuk a különböző dolgok egymáshoz képesti elrendeződését, azok helyzetét, távolságát, mélységét. Szembetűnővé válik, hogy mi van hozzánk közelebb, mi távolabb, azok mekkorák, hogyan helyezkednek el.

Szélesség és mélység

Minél szélesebb szögben lát egy objektív, mélységében annál nagyobb területet fogunk élesnek látni, azaz a látószög növekedésével a mélységélesség is növekszik. Mélység alatt a kamerától való távolodást értjük. Még egyszerűbben fogalmazva, a nagy mélységélesség azt jelenti, hogy a közelebbi és távolabbi motívumok is élesen látszódnak. (A mélységélesség egy több tényezős, nagyobb lélegzetvételű témakör, aminek tökéletesen érthetővé tétele sok magyarázatot kíván, amelyre itt nincs lehetőség, viszont a Bevezetés a fotográfia világába könyv több fejezetben is részletesen kifejti.)

Az előző cikkben tárgyalt alapobjektívhez képest tehát a nagylátószögű objektív mélységében nagyobb területet láttat élesnek. Ez jó hír, ugyanis amelyik téma nagylátószöget igényel, az egyúttal kívánja a nagy mélységélességet is.

Ez a fénykép tökéletesen bemutatja a nagylátószög jellegzetességeit és lényegét. A tágas tér jelentős perspektivikus hatást hoz létre, szembetűnően elkülönülnek a különböző képi elemek egymástól. Kiválóan érzékelhető, hogy a hajó mennyivel messzebb van a kamerától, mint a kötél. Ez megmutatkozik méretekben, vonalvezetésben. A mélységélesség nagy kiterjedése is megfigyelhető, azaz a közeli téma, a kötél is élesen kirajzolódik, valamint a hajó is, sőt még a háttér motívumai is. A kép láttán azt érezzük, hogy mi is részesei vagyunk a térnek.

Összegezve a fentieket, minél rövidebb egy objektív gyújtótávolsága, annál nagyobb a látószög, azaz annál szélesebb területet tudunk fényképezni, annál nagyobb a térérzet, vagyis a perspektivikus hatás, és annál nagyobb lesz az élesen kirajzolódó terület mélységben is. Fordítva is igaz, de azt már nem írom le, úgyis arról fog szólni a cikksorozat következő része. Nézzünk inkább példákat, mit is érdemes fényképezni széles látószögű objektívvel.

Robert Capa azt mondta, hogy ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel. Mármint a témához. Igaza van, tényleg jobbak a felvételek közelről fényképezve. Érdemes tudni, hogy ahonnan a felvételt készíted, abba a pozícióba fogja magát a néző is képzelni. Meglátszik egy képen, hogy hol állt a fotós. Minél közelebb vagy, a néző is annál jobban részese lesz a jelenetnek. A nagylátószögű optikával pedig kifejezetten jó hatást tudsz így kelteni.

A nagylátószögű objektív kiváló eszköze a tájfotózásnak, látványos városképek, épületfotók, belső terekről készült felvételek készíthetők vele. A riportképek, rendezvényfotók, esküvői jelenetek is a széles látószögű optikát igénylik, és minden olyan esetben jó szolgálatot tesz, amikor térélménnyel szeretnénk elkápráztatni alkotásunk szemlélőit.

Ez az írás kimondottan a nagylátószögű objektív jellemzőit hivatott bemutatni, azonban a térélményt és a mélység érzékeltetését tovább növelhetjük néhány kompozíciós technikával is, melyekről ebben a cikkben olvashatsz részletesen.

Borítókép: © Nagy Imréné

(A cikksorozat következő részét hamarosan olvashatod)