Október 30-ig jelentkezhetsz a november 2-án induló Képalkotás alapjai online tanfolyamra. Tanuljunk együtt, várlak sok szeretettel!

Az objektívek tulajdonságai

2020. 10. 17. | Szalay Krisztián

Az objektív a fényképezőgép szeme, a képalkotás elsődleges technikai eszköze. Amit és ahogy az objektív lát, rögzítésre kerül. Az alkotott képen elsődlegesen az objektív jellemzői köszönnek vissza, éppen ezért kulcsfontosságú szerepet játszanak fényképezéskor. Ismerjük meg ezeket a jellemzőket, és készítsünk nagyszerű felvételeket!

Az objektív optikai lencsék rendszerét jelenti. Az optikai lencsék felelősek a környezetről visszaverődött fényt fókuszáltan a digitális szenzorra vagy analóg technika esetén a filmre vetíteni, azaz a képet kirajzolni. Az objektíveknek két fő paraméterét szoktuk elsődlegesen figyelembe venni. Az egyik a gyújtótávolság, a másik a fényerő.

A gyújtótávolság

Vegyél a kezedbe egy nagyítót, tartsd úgy, hogy a napsugarak merőlegesen érjék a nagyító lencséjét, a nagyítót pedig addig közelítsd egy adott felülethez, amíg azon egy pontban nem látod koncentrálódni a napfényt! Erős sugárzás esetén, ha éghető anyagra irányítod az összegyűjtött fénysugarakat, meg is gyulladhat az anyag. Amekkora távolságban tartod a nagyító gyűjtőlencséjét a felülettől, az a távolság a gyújtótávolság.

Az objektív több optikai lencséből, úgynevezett lencsetagokból áll, tehát bonyolultabb a helyzet a fenti nagyítós példához képest. Bőven elég annyit tudni, hogy a konstrukció egészének van egy fő síkja (optikai szakkifejezéssel élve, referenciapontja), és van egy hátsó síkja is (ami egészen pontosan a digitális szenzor síkjára vagy analóg technika esetén a film síkjára esik). A kettő között mért távolság a gyújtótávolság.

A gyújtótávolság önmagában nem lenne fontos, ha nem gyakorolna hatást a látószögre vagy képszögre, azaz a fényképezendő tér kiterjedésére szélességében és mélységében egyaránt. A gyújtótávolság határozza meg, hogy mekkora területet tudunk rögzíteni. Minél rövidebb az objektív gyújtótávolsága, annál szélesebb szögben lát az optika, és a kép mélységében is annál élesebb lesz. Fordítva is igaz, a gyújtótávolság növelésével a látószögünk csökken, és már nem is fogunk tudni mélységében akkora területet élesnek láttatni. A különböző témák más és más gyújtótávolságú objektívet igényelnek. Ezért az objektív megválasztásának elsődleges szempontja, hogy mekkora területet tudunk vele megörökíteni.

Minderről bővebben, konkrét számokkal és példafotókkal a cikksorozat további részeiben olvashatsz.

Fix és zoom objektívek

Léteznek fix gyújtótávolságú objektívek, és vannak olyanok is, melyeknek ez a paramétere változtatható. Ez utóbbit nevezzük zoom objektívnek. A zoom szó közelítést jelent. A zoom objektív lényege, hogy egy maghatározott tartományon belül szabadon változtathatod a látószöget, azaz kedved szerint közelíthetsz egy adott témára vagy távolodhatsz tőle.

Általánosságban elmondható, hogy a fix gyújtótávolságú objektívek jobb képminőséget eredményeznek a zoom optikákhoz viszonyítva, hiszen kialakításuk jóval egyszerűbb, és mivel a fókuszlencsén kívül nem sok minden mozog bennük, egyszerűbb a mérnökök dolga is. A zoom obiknál konstrukciójukból adódóan fenn áll az a lehetőség, hogy zoomoláskor nem minden pozícióban adnak tökéletes eredményt. Bonyolultabb a szerkezet, több a hibalehetőség is. Ezzel főként azoknál az eszközöknél találkozhatsz, melyek igen nagy látószög tartományt fognak át. A kisebb átfogású objektíveknél, ha van is minőségromlás, nem veszed észre azokat.

Gyújtótávolság szorzótényező (crop factor)

Amióta digitalizálódott a fotográfia, eltérő szabványok jelentek meg a rögzített kép méretét illetően.  Az analóg kisfilm a mai napig is meghatározó szabványnak számít, és ehhez viszonyítjuk a digitális szenzorok méreteit is. A kisfilmre 24x36 mm méretű képek exponálhatók. Az a digitális szenzor, amelyik pont ekkora méretben rögzíti a képet, a fullframe elnevezést kapta. A professzionális gépek és a félprofi eszközök felsőbb kategóriás termékei többnyire fullframe szenzorral vannak szerelve, viszont a belépő szintű és hobbi masinákban kisebb a képrögzítő felület mérete.

A fényképezőgép objektívének akkora képet kell vetítenie a szenzorra vagy analóg technika esetén a filmre, hogy lefedje az érzékelő vagy a „filmkocka” területének egészét. Gyakorlatilag a szenzor képátlójáról beszélünk. Minél kisebb a szenzor, annál rövidebb a képátló is, így az objektívnek is ehhez kell alkalmazkodnia.

Fullframe méretű szenzorral szerelt gépvázhoz, ha fullframe mérethez gyártott objektívet csatlakoztatsz, nincs semmi gond, akkora látószöget kapsz, amekkora az objektív gyújtótávolságának pont megfelelő. Ugyanez igaz akkor is, ha van egy hobbi kategóriás, kisebb szenzoros géped (pl. APS-C, Micro 4/3 stb), amit ehhez a mérethez gyártott objektívvel használsz. De mi van abban az esetben, ha a méreteket kombinálod?

Fullframe vázra nem érdemes kisebb szenzorhoz gyártott objektívet csatlakoztatni, hiszen nem fogja teljesen lefedni a kisebb obi képe a nagyobb szenzort, és az eredmény a kép széleinek és sarkainak feketedése, azaz vignettálása. Fordítva azonban más a helyzet.

Hobbi gépre tehetsz fullframe méretű optikát, viszont azzal kalkulálnod kell, hogy szélességében kisebb területet tudsz rögzíteni, azaz csökken a látószög. Ilyenkor az történik, hogy a nagyobb mérethez gyártott optika ugyan teszi a dolgát rendesen, de mivel a gépedben kisebb a szenzor, így nem tudja a teljes képet rögzíteni, csak egy kisebb, szűkebb részét. Mivel „le vannak vágva” a kép szélei, úgy tűnik, hogy kisebb a látószög. Mondhatnánk úgy is, hogy mintha hosszabb gyújtótávolságú objektívvel lenne fényképezve. Itt jön a szorzótényező a képbe.

© Ken Rockwell Photography. Fullframe géphez csatlakoztatott fullframe optika által alkotott kép.
© Ken Rockwell Photography. Ugyanannak az optikának a képe APS-C szenzorral szerelt gépvázon.

A gyújtótávolság szorzótényező egy szám, ami a gyújtótávolság felszorzására használatos abban az esetben, ha kisebb szenzorral szerelt géphez fullframe méretű képérzékelőhöz gyártott objektívet csatlakoztatsz.

Például az APS-C méretű szenzor gyújtótávolság szorzótényezője 1,5-1,6 körül van (Nikon-nál kisebb, Canon-nál nagyobb). Ez azt jelenti, hogy ha a fullframe objektív gyújtótávolsága 50mm, akkor az APS-C vázon használva 75mm gyújtótávolságú objektívként fog működni, legalábbis ezt a látszatot kelti. Ha a fényképezőgépedben Micro 4/3 méretű szenzor van, ott már kétszeres a szorzó, azaz az 50mm-es objektív 100mm-es hatást eredményez.

A cikksorozat következő részeiben fogjuk részletesen megvizsgálni, hogy a konkrét gyújtótávolság értékek milyen képet alkotnak.

A fényerő

A fényerő a gyújtótávolság után a második legfontosabb tulajdonsága az objektívnek. A fényerő határozza meg, hogy az optika mennyi fényt képes begyűjteni, átengedni magán és a szenzorra vagy a filmre vetíteni. Minél többet, annál jobb. Viszont a több fényhez nagyobb átmérőjű lencsékre van szükség, ami gyártás szempontjából nem mellékes tényező, árban pedig pláne nem. A fényerős objektívek drágák, cserébe viszont professzionális rajzolatot kapunk.

A fényerőt f betűvel és egy számmal jelölik (pl. f1.8). Minél kisebb ez az érték, annál nagyobb a fényerő. Tehát egy 5.6 fényerejű objektív kevesebb fényt tud begyűjteni mint egy 1.8 értékű. Az objektívben lévő fényrekesz is legfeljebb ennyi fényt fog tudni átengedni.

Magyarázatként annyit érdemes megemlíteni, hogy a fényerő a gyújtótávolsággal és az objektív frontlencséjének átmérőjével van összefüggésben. Úgy kapjuk meg a fényerőt, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk az átmérővel. Ha mondjuk van egy 100mm-es objektíved, aminek a lencséjének az átmérője 50mm, akkor a fényereje 2. Ebből következik az is, hogy a jó fényerő nagyobb fizikai méreteket is igényel. Egy profi objektív ezért mindig nagy és nehéz. Ja, és drága, de ezt már említettem.

A cikk az objektívek két legfőbb paraméteréről szólt, azonban nem árt harmadikként megemlíteni az objektív foglalatát, amellyel a fényképezőgép vázához csatlakozik. Számos rendszer létezik, még márkán belül is találunk eltérő konstrukciókat. Éppen ezért mikor objektívet választasz, győződj meg róla, hogy a gépedhez valóban csatlakoztatható lesz-e az optika!

A cikksorozat további részeinek megjelenéséig is örömteli alkotást kívánok!

Szalay Krisztián
Szeretek fényképezni, jó érzéssel tölt el megérteni a fotózás jelenségeit és összefüggéseit. Máshogy nézek egy képre, ha tudom, hogyan jött létre, mire volt szükség az elkészültéhez. Szeretném mindezt megosztani azokkal, akiknek értéket jelent a fotográfia.

Legfrissebb bejegyzések

Az objektívek tulajdonságai

Az objektív a fényképezőgép szeme, a képalkotás elsődleges technikai eszköze. Amit és ahogy az objektív lát, rögzítésre kerül. Az alkotott képen elsődlegesen az objektív jellemzői köszönnek vissza, éppen ezért kulcsfontosságú szerepet játszanak fényképezéskor. Ismerjük meg ezeket a jellemzőket, és készítsünk nagyszerű felvételeket!

Olvass tovább

A reciprok szabály

Egy felvétel elkészítése során néhány speciális esetet leszámítva, szeretnénk elkerülni a bemozdulást. Az állvány ugyan képes stabilan megtartani a fényképezőgépet, de mit tehetünk abban az esetben, ha kezünkben tartjuk a gépet, és úgy fotózunk?

Olvass tovább

Az előkészület mint láthatatlan tényező

Egy kívülálló tekinthet úgy a fényképezésre, mint egyszerű gombnyomogatásra, ami semmi másról nem szól, csak egy drága fényképezőgépről. Mélyebbre ásva a fotográfiában, már láthatóvá válik mindaz a technikai tudás és szubjektív szemlélet, ami nélkülözhetetlen egy jó felvételhez. Van azonban további óriási jelentőséggel bíró tényező is, ami még közelebb visz a sikerhez.

Olvass tovább

101 Fotótipp blog

Az arany óra varázsa

Minden napszaknak megvan a maga jellegzetessége, ami alapvetően meghatározza azt a látványt, ami szemünk elé tárul, és ezzel együtt fényképeink hangulatában is kulcsfontosságú tényezőként játszik szerepet. Az arany óra látványossága és képre gyakorolt hatása felülmúlhatatlan.

Olvass tovább

Mire jó a fehéregyensúly?

Annak ellenére, hogy a válasz végletekig egyszerű, mégis a hétköznapi fényképezésben az egyik leginkább figyelmen kívül hagyott és meg nem értett fogalom. Pedig jelentőségét és a képre gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni.

Olvass tovább

Mitől lesz a néző a kép részese?

Akkor igazán hatásos egy kép, ha a néző a részévé tud válni. Úgy kell elkészíteni a fényképet, hogy még véletlen se érezze magát kívülállónak az, aki az alkotást szemléli. Hogyan kivitelezhető ez a fotográfia eszközeivel? Egy nagyon egyszerű kompozíciós technikával.

Olvass tovább

Miben nyújt segítséget neked ez a honlap?

Fénykpezésről szól egyszerűen és érthetően. Minden cikk és szolgáltatás ezt a célt szolgálja. Olvashatod a bejegyzéseket, írhatsz a Fórumba, vagy akár fényképeket is feltölthetsz értékelésre.

Elfogadsz tőlem egy ajándékot?

Írtam egy tippsorozatot, hogy egyre szebb és jobb képeket tudj készíteni. A tippek végtelenül egyszerűek és könnyen alkalmazhatóak. Szeretnéd ezeket megkapni?
Szeretném, igen!

Találkozzunk személyesen!

Szoktam tartani előadásokat, elméleti és gyakorlati tanfolyamokat, workshopokat. Gyere el egy neked leginkább tetsző képzésre, találkozzunk személyesen, és kérdezz bátran! Amiben tudok, segítek.

További információk

Technikai jellegű kérdésed a fórumban teheted fel, ha pedig üzeneted személyes, írj emailt!

Biográfia
Kapcsolatfelvételi adatok
Számlázás és adózás
Adatkezelési tájékoztató