A reciprok szabály
2020. 09. 18. | Szalay Krisztián
Egy felvétel elkészítése során néhány speciális esetet leszámítva, szeretnénk elkerülni a bemozdulást. Az állvány ugyan képes stabilan megtartani a fényképezőgépet, de mit tehetünk abban az esetben, ha kezünkben tartjuk a gépet, és úgy fotózunk?
Technikailag akkor mondható kifogástalannak egy fénykép, ha az helyesen exponált, rajzolata pedig éles. Az élességről és az életlenség okairól már írtam egy cikket, amiben megemlítettem a bemozdulást, mint az életlenség egyik gyakori okát. Javaslom, hogy az alaposabb megértés érdekében olvasd el a hivatkozott írást, ezáltal ez a poszt is sokkal érthetőbbé válik.
Bemozdulás akkor jön létre, mikor a fényképezőgép és a fotózandó objektum között elmozdulás történik, és mindez felvételre is kerül. A fényképezés három összetevője közül a záridő felel a mozgásért. A rövid záridő megfagyasztja a mozgás egy pillanatát, míg a hosszú záridő megjeleníti. A bemozdulás a kelleténél hosszabb ideig nyitva tartott zár miatt válik láthatóvá.
A fényképezőgépben a zár tartja vissza, illetve engedi tovább a fényt a digitális szenzorra vagy analóg technika esetén a filmre. A zár alapállapotban zárva van. Az exponálógomb hozza működésbe ezt a szerkezetet, és addig tartja nyitva, amennyi időt meghatároztunk neki. Ez a záridő.
Ameddig a zár nyitva van, minden felvételre kerül. Ha kézben tartjuk a gépet, akkor eleve számolnunk kell a bemozdulással, hiszen mi magunk is mozgunk. A legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudunk annyira stabilan állni, mint egy állvány. A bemozdulás elkerülése végett ezért olyan rövid időt kell választanunk, hogy mozgásunk ne legyen látható a képen.
A bemozdulás mértéke a használt objektívtől is függ. Minél hosszabb az objektív gyújtótávolsága, annál valószínűbb a bemozdulás. Fordítva is igaz, egy rövid gyújtótávolságú objektívnél kisebb az esélye a bemozdulásos életlenségnek. Tehát két tényezőt kell figyelembe vennünk, a záridőt és a gyújtótávolságot. A reciprok szabály ebben van segítségünkre.
Kézben tartott fényképezőgép esetén az objektív gyújtótávolságának reciprok értékével, vagy annál gyorsabb záridővel történő fényképezéssel elkerülhető a bemozdulás.
Egy konkrét példán keresztül szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha 50mm gyújtótávolságú alapobjektívvel fényképezünk, és szeretnénk elkerülni a bemozdulást, a záridőt a gyújtótávolság reciprok értékére (1/50 mp) vagy rövidebb időre (pl. 1/60, 1/125 mp) kell állítanunk. Rövid gyújtótávolságú, nagylátószögű objektívvel (pl. 16mm) könnyebb dolgunk van, hiszen hosszabb záridővel is biztonságosan dolgozhatunk. Hosszú gyújtótávolságú teleobjektíveknél pedig az ellenkezője igaz, rövidebb időt kell beállítanunk a bemozdulás elkerülése érdekében.
A reciprok szabály nem egy kőbe vésett törvény, nem feltétlenül kell minden áron ragaszkodnunk hozzá, viszont irányadónak nagyon is jól használható. A gyakorlati tapasztalatok a szabály létjogosultságát igazolják. A záridőnek beállított gyújtótávolság reciprok értékek valóban nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a kézben tartott gép instabilitása ellenére is elkerüljük a bemozdulást. Értelemszerűen mindez feltételezi a fotózandó téma mozdulatlanságát is.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség erre a szabályra, hiszen eleve megválaszthatnánk egy olyan rövid záridőt (pl. 1/1000 mp vagy még rövidebb idő), ami minden helyzetben jó megoldást jelenthetne a bemozdulás kiküszöbölése ellen. A válasz egyszerű. A nagyon rövid ideig nyitva tartott zár miatt csak kevés fény állna rendelkezésünkre a kép elkészítéséhez, ami sötét, alulexponált felvételt eredményezne. Bár a fényérzékenység növelhető, illetve a fényrekesz nyitható bizonyos mértékig, azonban szerencsésebb, ha az expozíciós időt használjuk arra, hogy a helyzet lehetőségeihez mérten elegendő fényt juttatunk a fényképezőgépbe.
A fotózás kaland. Megismerni a technikát, megfigyelni a jelenségeket, mindezeket megtapasztalni gyakorlatban, valamint megismerni önmagad a fényképezésen keresztül. Minden apróság amit tanulsz, segít alaposabban megérteni, hogy mi is történik, amikor lenyomod az exponáló gombot. Tanulj örömmel, és élvezd az alkotás minden pillanatát!
Legyél mestere a fotózásnak!
A FotóMester 52 részes sorozat, ami teljes egészében tartalmazza a fényképezéshez szükséges alapvető technikai ismereteket. Az egyes fejezetek minden pénteken a kora reggeli órákban érkeznek meg hozzád, egy éven keresztül. és részei elég rövidek ahhoz, hogy kényelmesen el tudd őket olvasni akár a reggeli kávé mellett. Jó érzés felemelő gondolatokkal indítani a napot.
Érdekel a leckesorozat